Nem tudom, mit hoz még az élet...
De azt igen, hogy "tőle" én mit kérek!
Kérek egészséget, boldogságot, és efféléket,
De nem kérek múló gazdagságot, fogyó értéket.
Ó istenem, Jehova! E világ oly nagyon ostoba!
Mit űz és hajt, nem az tart életben soha...
Nem tudom, meddig élhetek még e világon,
De azt igen, hogy egy más világra vágyom!
Tartalmasabb, nyugodt életet élni, vígan,
Szeretetben békés örökségben - nem naivan...
Hisz megmondtad, már eonokkal ezelőtt,
Biztosan meglesz, mit elhatároztál, a jövőt.
Kétség sem férhet hozzá, teljesedik is már,
E rút világ lassacskán a vége felé jár.
Elmondjuk ezt akinek csak lehet, s meghallgat,
Hisz a legtöbb ember már csak nyög, s jajgat.
Nemrég még éjszaka sem kellett az utcán félni,
Mára "Allah akbar" hallik, nincs miért irgalmat remélni.
Nem tudom, mire fog ez még fejlődni...
De azt igen, nekünk ezen túl kell nőni!
Hisz minden ember a testvérünk,
Mi ebben hiszünk és ezért így is élünk!
Ó Jehova, kérünk hallgasd meg gyermekeid imáit,
Hordozz a tenyereden, nekünk csak ez számít!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése