A versek sorsa

Kósza ujj mozgatás csupán minden irodalomi mű,
Legyen bár avitt, vagy friss és frenetikus "ízű"!
A soroknak se vége, se hossza, csak jönnek, s jönnek,
Igazán elolvasni sincs esélye mind egy versre éhezőnek.
Bátran ragadjunk ki belőlük egy marékkal itt és ott,
Biztos lesz bennük uncsi, és olyan is, mi megfogott.

Tehát miért is írunk mi, kik megszállottan szántjuk ujjainkkal a billentyűzetet? Mi is hajt bennünket? Milyen cél vezet? Szerintem sokszor nincs hajtásról, cél keresésről szó, csak jönnek és jönnek a sorok.

De ez értelmetlen! - mondhatná bárki!

Jobb érzés - egyszerűen csak úgy -, ha ezeket a sorokat nem csak mi olvashassuk.
Jobb, ha egy-egy embertársunk - talán - valamikor a jövőben visszaemlékszik egy versünkre és elmosolyodik.
Jobb, ha valaki olvasva egy másik agyszüleményt, elgondolkodik és valamit - talán - másképp kezd látni, csinálni, tervezni...
Jobb végezetül adni...

Talán léteznek olyan költők, írók, kik csupán a pénzért, elismerésért hajtják az igába a fejüket. De ezek csak rövidtávú sikerek lehetnek! Direkt nem nyugati műveket fogok most említeni... Gondoljunk csak Solohov "Emberi sors"-ára, vagy Tolsztoj "Háború és Béke"-jére! Bármennyire is "nemszeretem" módi van az orosz művek felé hazánkban, azt kevesen tagadhatják, hogy ezek a példaként idézettek - és még megannyi másik mű - A világirodalom óriásai közé tartoznak! De kevesen vannak akik - bár talán olvasták - el is tudnák mondani miről szólnak...

De vegyük akkor a német író óriást, Thomas Mann-t ki képes kapásból minimum 3 világhírű művének címén kívül akár még a tartalmukat is vázlatosan ismertetni...

Ugyanígy vagyunk a versekkel! Minket még sok-sok versre "megtanítottak" (házi feladatként kaptuk a megtanulásukat), de mára ezeknek a töredékére emlékszem csupán.

Ha csak két remekműről beszéljünk is - Petőfi Sándor Egész úton hazafelé; és Ady Endre Föl, föl dobott kő - Biztos vagyok benne, hogy valamikor ezeket tanultuk. De közel a 60-hoz, már nem biztos, hogy bármelyiket is sikeresen elmondanánk mindannyian - anélkül, hogy előbb átolvasnánk!

Mire hát ez a fékevesztetten sok mű? Biztos vagyok benne, hogy sok száz év múlva mai korunk művei közül is csak egy kettő lesz ismert, bár az archívumokban fellelhetők lesznek a többiek is!

Miért különbözünk?

Ma hallgattam egy előadást, nagyon tetszett! Többek közt arról szólt, hogy mennyire más aki szolgálja istent és az, aki nem szolgálja Őt...

Valahogy - nekem - ez teljesen természetesnek tűnt! De lehet, csak én vagyok így vele? Bár mondják, hogy lerí sokszor rólunk, hogy hívő emberek vagyunk - úgy sugárzik az emberről. Mindegy, számomra ez evidencia szintű dolog. Amíg valaki ezt nem fogadja el, és elkendőzi, megpróbálja más témára terelni a beszélgetést, nem lesz igazán nyugalma. De amikor megbékél és felvállalja az emberek előtt, akkor megnyugszik. Velem is így volt úgy 20-22 évvel ezelőtt.

 Az a béke, amit a felülről való bölcsesség ad az ember számára, nem hasonlítható össze semmivel sem! Értéke jóval felülmúlja mindazt, amit e világ képes adni! Igaz a Biblia hasonlata Jézus példázatában, hogy a királyság hasonlatos az igazgyöngyhöz... Hát, ha súly értéket tekintve nézzük, akkor ez az egyik legdrágább dolog a világon. Érdemes érte mindent feláldozni! Aki nem hisz a teremtőnkben, az el sem tudja képzelni azt a bensőséges érzést, amit ez a kapcsolat jelenthet. Jehova sohasem kényszerít a szolgálatára! Ő csak gyengéden kér, tanít és fedd! Legyen bármilyen nehéz is a jelen, már nem kell sokáig várni a megoldásra, melyet Jézus által valósít meg! Egy idilli világot hoz létre, az idilli állapotokat megzavaró emberek nélkül!

Tud-e ilyen távlatokat nyújtani ez a világ? Egyértelműen nem! És mi van a földönkívüliekkel? Legyen bármi is a vélemény, ezek a "lények" démoni erők testi megtestesülései... Sátán maga is a világosság angyalává változtatja át magát, hogy megtévesszen sokakat!

(2Korintusz 11:14) Nem is csoda, mert maga Sátán is folyton átváltoztatja magát a világosság angyalává. . .

De tudjuk, hogy célja nem a felvilágosítás, hanem:

(2Korintusz 4:4) . . . ennek a világrendszernek az istene megvakította a nem hívők elméjét, hogy ne ragyogjon át a Krisztusról, az Isten képmásáról szóló dicsőséges jó hír megvilágosító fénye. . .

Hát elég jól végzi a "dolgát", hisz nagyon sikeresen elfordította az emberek tömegeit a Biblia istenétől, Jehovától! De már nem tart sokáig a hatalma és eléggé morcos is ezért:

(1Péter 5:8) Maradjatok meggondoltak, legyetek éberek. Ellenségetek, az Ördög, fel-alá jár, mint egy ordító oroszlán, és azon igyekszik, hogy felfaljon valakit. . .
(Jelenések 12:12) Ezért örvendjetek, ti egek, és ti, akik azokban lakoztok! Jaj a földnek és a tengernek, mert lejött hozzátok az Ördög nagy haraggal, mivel tudja, hogy rövid ideje van.”

Szinte tombol dühében és az emberek ezt át is veszik a saját életükben - sajnos. Pedig mindenki nyugodt, szeretetteljes életre vágyik egy olyan világban, ahol béke honol, ahol nem lopnak, nem csapnak be, stb... Mennyire kár, hogy általában nem hajlandóak lenyugodni, hanem az első, számukra - úgy tűnhet, hogy - kétes, vagy sértő jelre robbannak és még a tettlegességtől sem riadnak vissza! Pedig lehet, hogy a mondat végére kiderülne, hogy nem is arról szól a dolog, vagy, hogy másképp szól róluk... Az a sok szenny, amit szórakozásként már kis gyerekkorunk óta szívtunk magunkba, nem maradt nyomtalan! Riasztó, hogy mennyire érzéketlenek lettünk mások szenvedése iránt.

Én nap, mint nap szenvedek, ha ki kell menjek az utcára, mert nem bírom ezt a hozzáállást, pedig pont ugyanilyen voltam! Káromkodtam, verekedtem, megaláztam másokat és ehhez még volt is némi hatalmam. De lemondtam a vezető beosztásokról, átértékeltem az élet célját és mindazt, amit a világ adni tud, csak használtam, de már nem törekedtem minél többet, minél jobbat megszerezni belőle. Úgy is lehet mondani a többség szerint, hogy kudarcok sorozata az életem, de abból a szemszögből, ami számomra fontos, a lehető legjobb lépések sora van hátam mögött - igaz némi vargabetűk sorozatával egybefonva...

Meg van minden, ami szükséges - még akkor is, ha most állástalan vagyok. Még akkor is, ha a legalantasabb munkát leszek kénytelen majd elvállalni. Nem érzem rangon alulinak mérnökként, hogy takarítsak, vagy sittet hordjak. Minden munkát el kell valakinek végezni!

A vég végének a legvégén, mondhatni az utolsó óra utolsó percében élünk - de nem azért, mert az a bizonyos atomóra ezt mutatná, hanem mert a világ eszeveszetten rohan saját pusztulása felé! Most már bármelyik nap eljöhet az az idő, amikorra Jézus azt mondta:

(Máté 24:36) Azt a napot és azt az órát senki nem tudja, sem az egek angyalai, sem a Fiú, csak az Atya. . .

Miért is lenne fontos, hogy tanuljunk alázatot?

Hát igen, ez egy kényes kérdés! Sokan az alázatot - mint azt már említettem is - a gyengeség jeleként aposztrofálják. De valójában nincs is semmi ennél távolabb az igazságtól! A gyerekek erősek a maguk módján, de egyben taníthatóak és így alázatosak is bizonyos értelemben. Elfogadják, hogy nem ők tudnak mindent a legjobban... A vezetőszerepet átadják a szüleiknek és tanáraiknak... Egészen addig, míg nem kezdenek felnőtté válni, ezzel nincs is gond

Az alázat szükséges ahhoz, hogy egy nálunk hatalmasabb személy felsőbbségét elismerjük. Itt most nem kénytelen kelletlen meghajlást értek a pénz hatalma előtt (főnök felé), vagy a fegyveres erők hatalma előtt. Ez egy belülről fakadó elismerés a másik bölcsessége, hatalma és felsőbbsége iránt.

Ez a személy lehet akár jó, akár rosszindulatú, az önkéntes alárendeltség függ a saját személyiségünktől is. Mindenesetre az önkéntes alárendeltség - alázat - azt is jelenti, hogy bizonyos esetekben önként lemondjunk arról, hogy mi döntsük el valamiről, hogy jó-e az, vagy rossz. Minden más esetben viszont erős tartást biztosíthat. Belső békét eredményez - főleg, ha az a felsőbb személy a teremtő Istenünk, Jehova. Hozzá nem is lehet alázat nélkül közeledni, mert a hozzá való közeledés feltételezi, hogy tanulni is akarunk tőle!

Éppen ezért aki ezt teszi, az egyre nagyobb belső erőt fog tapasztalni magában. Ahogy nő az ismerete szerető égi atyánk tulajdonságairól és tetteiről, valamint megérti miért és mit akar tenni értünk a közel jövőben, egyre inkább azt is akarjuk tenni, amit kíván tőlünk.

Mivel minden, amit létrehozott jog szerint az övé, ezért joggal várná el, hogy gondozzuk a lakásunkul nekünk adott földet. De ehhez el kéne ismerni, hogy felettünk áll, és elszámolással is tartozunk neki (példaként gondoljunk bele, hogy egy jókora erdőt adunk bérgondozásba és a bérlő ahelyett, hogy gondozná, megőrizné az állagát, esetleg még növelné is az értékét, nekifog és amilyen ütemben csak tudja, kivágatja - még a tönköket is kitermeli - a föld termőrétegét kiárusítja és szemétlerakót létesít rajta. Felelősségre lehet vonni?)! Hát ez az, ami sok személyt úgymond kizár a körből, hisz nem hajlandók senkinek sem alávetni magukat és pláne nem elszámolni a tetteikről - pedig pont ezt a példában említett gaztettet teszi az emberiség világméretekben.

De ha elszámolással tartozunk, az azt is jelenti, hogy megszabhatja, ki kap azokból az ajándékokból, melyeket a Biblia lapjain leíratott számunkra. Vagyis ha azt akarjuk, hogy részt kapjunk a próféciákban említett áldásokból, akkor NEKÜNK KELL(!) alkalmazkodnunk és nem a teremtőnknek! Már ezt felismerni is alázatot feltételez! Nincs jogunk a feltételeket átírni!

Nos igen, de ez a világ pont ez ellen hat! És akár elfogadjuk, akár nem, az utolsó napokban, annak is a végén élünk!

(2Timóteusz 3:1-5) Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek.

2 Mert az emberek önmagukat szeretők lesznek, pénzszeretők, önteltek, gőgösek, káromlók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, illojálisak,

3 természetes vonzalom nélküliek, olyanok, akik nem készek semmilyen megegyezésre, rágalmazók, önuralom nélküliek, vadak, a jóságot nem szeretők,

4 árulók, keményfejűek, büszkeségtől felfuvalkodottak, inkább gyönyörszeretők, semmint Istent szeretők,

5 akiknél megvan az Isten iránti odaadásnak egy külső formája, de erejére nézve hamisnak bizonyulnak; és ezektől fordulj el. 

 

Amint az látható a napjaink világát - találóan - jellemző versek tartalmazzák azt is, hogy az átlag ember híján lesz az alázatnak. Miért? 

(Máté 24:11-13) És sok hamis próféta támad, és sokakat félrevezetnek; 

12 és a törvénytelenség növekedése miatt a legtöbb emberből kihűl majd a szeretet. 

13 De aki mindvégig kitart, az részesül megmentésben.

De ez miért bizonyítja, hogy híján lesznek (vannak) az alázatnak?

(1Korintusz 13:4-8) A szeretet hosszútűrő és kedves. A szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, 

5 nem viselkedik illetlenül, nem keresi a maga érdekeit, nem válik ingerültté. Nem tartja számon a sérelmet. 

6 Nem örvendezik az igazságtalanságnak, hanem együtt örvendezik az igazsággal. 

7 Mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél, mindent kitartással tűr. 

8 A szeretet soha nem vall kudarcot. . .

Az alázat hosszútűrő és mindent elvisel ... Tehát az alázat és a szeretet kéz a kézben jár! Csak gondoljunk bele, hogy amikor igazán szerelmesek voltunk (a szeretet egyik igen erős, heves, de labilis formája), hát nem éppen ilyen tulajdonságokat próbáltunk kimutatni a szeretett személy felé? Az ő érdekét - is(?) - próbáltuk figyelembe venni. Tehát felé alázatosak voltunk, mert többre tartottuk bizonyos szempontból, mint a magunk érdekét. (ha ezt még nem tapasztaltad, kedves olvasó, talán még nem találtad meg az igaz szerelmet)

Tehát, ha élni óhajtunk, ha tanulni szeretnénk teremtőnktől - aki a lehető legbölcsebb személy - akkor alázatot kell kifejlesztenünk és kimutatnunk! Vagyis el kell bizonyos szempontból különülni a mai romlott világtól!

Alázat - kiveszett?

Most olvastam egy könyvet - címe, tartalma mellékes is lehet. Nem olyan, mely megríkatná az embereket.  Egy könyv, mely sok emberi sorsot takar, hogy mindannyian okuljunk belőle. Elején a könyv íróinak levelével, mely mély megértést mutat. Érzem, mintha búcsúznának, de konkrétan ezt tudom, nem tehetik meg. Nekik végig ki kell tartaniuk, mintha a földi élet nem érkezett volna még el egy fordulópontjához. Nem, nem fog véget érni - az élet - e bolygón! Sőt igazán csak most fog teljesen kibomlani, hisz eltűnik fájdalom, gyász! Nem lesz többé nélkülözés, elfelejthetjük a napi gondok taposómalmát!

Hogy mikor köszönt már be ez a várva-várt "aranykor"? Azt sajnos(?) nem tudjuk, mert nem a mi hatáskörünkbe tartozik!

De napról-napra nehezebbek, már-már elviselhetetlenek az állapotok a földön. Rövid idő múlva - a tudósok azt pontosan nem képesek megmondani mikor, de elérkezik az a pont, ahonnan már nincs visszaút! A földi -általunk elindított folyamatokat már nem lehet visszafordítani (akár a chemtrails-ről akár egyéb, az ökoszisztémát brutálisan befolyásoló emberi tevékenységről is van szó). Annyi szennyet juttatunk a vizekbe, a talajba,és a légkörbe, hogy a folyamatok már-már öngerjesztővé váltak! A chemtrails-el leállni nem lehet, mert sokkal többet vesztünk vele, ha befejezzük, mint ha folytatjuk.  mert ahogy azt mondják, a befejezésnek azonnali öko-katasztrófa lenne az ára. A folytatás csak hosszabb távon éri el ezt asz eredményt. Mi emberek, már nem tudjuk a folyamatokat visszafordítani és az eredeti egyensúlyi állapotot helyreállítani! Ahhoz túl kevés a tudásunk, túl haszonlesők és kapzsik vagyunk!

Éppen ezért a tulajdonos, aki nekünk lakásul adta a földet, alapos nagytakarításra indul. Már rég megmondta, hogy mi lesz a pusztítás eredménye! Le is íratta azt, mintegy szerződéses szándék nyilatkozatot és rendelkezésünkre bocsátotta. Megmondta, hogy azok a bérlők, akik rosszul bánnak a tulajdonával, el lesznek "zavarva"!

Még mindig van lehetőség Jehova oldalára állni és kimaradni a kiebrudalásból! Minden egyes emberen önmagán múlik!

Nem, mi sem vagyunk tökéletes emberek! Sokszor hibázunk, bár bánt minket még a gondolat is, hogy szomorúságot okozzunk Jehovának! Ő azt szeretné, he te is, kedves olvasó, átgondolnád útjaidat, megfontolnád érdekeidet, és rájönnél, sokkal, de sokkal jobb és értékesebb azt a jövőt választani, mely most az emberek szemében tán még megalázónak is tűnhet.  -miért? Hát azért, mert kell hozzá alázatos és tanítható egyéniség! Ez a két tulajdonság - úgy, ahogy mi használjuk - nem tekinthető értéknek a világban! Az alázat sokak szerint a gyengeség jele, bár épp ellenkezőleg! Csak az igazán erős ember tud igazán alázatos lenni! Ez egy kiváló és szép tulajdonság, mely nélkül nem lehet bejutni a változások utáni világba!

Ott nincs helye az elnyomásnak, a tulajdoni viszonyok közti rétegződésnek - osztály társadalom kialakulásának. A gyilkos harag és a tolvajtempó sem fog megélni! Egy világ, melyet a szeretet fog igazságosan vezérelni. Végre a barát, igazán barát lehet. Megkaphatja mindenki a lehetőséget, hogy polgárrá váljék ebben a világban, csak ezért már most tenni kell!

Mint azt láthattátok, rendesen körbejártuk a szabadság - társadalom - család intézmény hármast.

Mind a három esetében ki-ki a mentalitása szerint vonhatja le a következtetéseket! Egy dolgot azért előre bocsátok, ha valaki csak egy kicsit is hisz a bibilai szövegeknek, akkor - szerintem - nem nagyon lehet más következtetést levonni a témában, mint ahova én jutottam. Az, hogy én nevén nevezem-e vagy sem Jehova istent, az én dolgom. De az általa ihletett szövegekből (katekizmustól és egyéb felekezet függő tanításoktól függetlenül) egyértelműen csak ez irányban lehet menni. Szerintem ebben a témákban nem érdemes konfrontálódni, mert e téren a Biblia tanítása nagyon egyértelmű és szókimondó! Lehet szidni minket, lehet azt mondani, hogy nem vagyunk keresztények, viszont ha valaki ezen témákban mást mond, az magáról állítja ki a bizonyítványt, hogy keresztény-e! Persze árnyalatnyi különbségek, megfogalmazásbeli eltérések lehetségesek, és így írtam le.

Amint azt láthattuk, sem a szabadság, sem a társadalom, sem a család terén nem áll valami jól a mai emberi világ.

Sokan mondhatnák, hogy a szabadság még soha sem volt ilyen nagy fokú! Talán igazuk is lehetne, de nem is ezzel vitatkozom! A szabadság csak akkor lehet a lehető legteljesebb, ha meg is tanítják vele élni (nem visszaélni) az egyes polgárokat. A mai szabadság felfogást én úgy látom, hogy a - nekem mindent szabad, a másiknak meg csak annyit, amennyi nem sérti az én érdekeimet, vagy érzelmeiket - gondolatmenet jellemzi. Márpedig ezúton bizonyos, hogy a mások érdekeit folytonosan sérteni fogják. Így tehát a szabadság mértéke csorbul, mert folyamatosan visszaélnek vele (azt, hogy jó-, vagy rosszhiszeműen, majd az utókor eldönti).

Tehát egy konklúzió felé halad a három téma!

A szabadságra a - nekem mindent - jellemző és mindegy, hogy mások mit gondolnak!
A társadalomra a folyamatos züllés és az anyagiasság térnyerése a jellemző!
A családra jellemző, hogy lassan-lassan a múlt homályába fog veszni a hagyományos családmodell! Mintegy divatja múlt ruha...

Mindez egy nagyon súlyos válság körvonalait vetíti elénk! Nem gazdasági válságét, hanem morális, társadalmi válságét, melyre megoldást nem találunk! A már többször is citált Timóteuszhoz írt második levél 3. rész 1-5 versei világos képet festenek elénk arról is, hogy ezek az állapotok mikor lesznek jellemzők az emberiségre! Azt mondja, hogy "az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek". De a csúcspontot még nem értük el! Még lesz egy sokkal, de sokkal rosszabb időszak - szerencsére rövidre szabva -, amelyre a Biblia a nagy nyomorúság névvel utal.

(Máté 24:21, 22) ... mert akkor nagy nyomorúság lesz, olyan, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig; nem, és nem is lesz többé.
22 Bizony, ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, nem részesülne megmentésben egyetlen test sem; de a választottak miatt megrövidíttetnek azok a napok.

Igen e felé a nap felé közeledünk! De mint a versekből látható, lesznek túlélők! Hogy kik, azt senki sem mondhatja meg személy szerint senkiről, de van támpont erre is!

(Sofóniás 2:1-3) . . .Gyűljetek össze, igen, gyűlj egybe, ó, nemzet, amely nem sápad szégyenében.
2 Mielőtt szülne a rendelet, mielőtt mint a polyva, tovaszáll az a nap, mielőtt rátok jön Jehova izzó haragja, mielőtt rátok jön Jehova haragjának napja,
3 keressétek Jehovát, mind, ti föld szelídei, kik végrehajtjátok bírói döntését. Keressétek az igazságosságot, keressétek a szelídséget! Valószínűleg rejtve lesztek Jehova haragjának napján.

Tehát remény van, hogy túlélhessük azt a pusztító időszakot, de nekünk, magunknak kell érte tennünk!

A család - Gondban van? Mi a baj vele?

Ez a cikk a társadalom pilléreinek harmadik, de a legfontosabb eleméről szól. Korábban megtárgyaltuk a szabadság és a társadalom témakörét, most beszéljünk a családról!

Az emberi társadalmat leginkább alakító, és egyben a társadalom legkisebb elemének számító több személyes csoport a család. Ha a családok átlagos helyzete az ideális felé hajlik, akkor a társadalom egészséges, fejlődő stádiumban van. Ha viszont a többség szétesőben, vagy csak a kényszer által összetartva leledzik, akkor nagy bajban van az adott társadalom. Ez a két véglet, de közte millió és milliónyi átmenet lehetséges.

De nézzünk egy kis történeti áttekintést.

Ha hihetünk a Bibliának - és sok ember szerint igen, akkor:
(1Mózes 2:18) Jehova Isten így folytatta: „Nem jó az embernek egyedül, alkotok neki segítőt, mintegy kiegészítőt.”
(1Mózes 2:24) Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és e g y testté lesznek. . .

Tehát eszerint a házasság isten ajándéka az embernek és az volt a szándéka, hogy ez egész életen át tartó kapcsolat legyen - és ekkor még nem 70-80 évre tervezték az ember életidejét....

De nézzünk csak a világi mintákat! Az ókori Rómáról erős, fegyelmezett birodalom képe lebeg az emberek előtt. De a késő római korban, már a meggyengült családok, a laza erkölcs oda vezetett, hogy a társadalomban nem volt elég összetartó erő. A középkori Európában egy sor felkelést indított el a nemesség reneszánsz kori romlottsága. A Francai társadalomban is az indította be a forradalmak korát, hogy az uralkodó osztály felelőtlen és és léha életmódot folytatott, laza erkölcsű tagjait egyáltalán nem érdekelte a nép sorsa.

És hogy mi a baj a házassággal? Az, többek között, hogy aki követve a hagyományokat belemegy, az is viszonylagosnak, könnyen felbonthatónak tartja, amiből a legkisebb nézeteltérésre ki lehet - és szerintük talán ki is kell - lépni. Nem az alázat vezeti az embereket még ebben a kapcsolatban sem - persze vannak kivételek. Az, amit - bár a szabadsággal kapcsolatos cikkben már említve lett - a Biblia a mai emberekről ír, teljesen igaz és sajnos minden téren meghatározó:

(2Timóteusz 3:1-5) Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek.

2 Mert az emberek önmagukat szeretők lesznek, pénzszeretők, önteltek, gőgösek, káromlók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, illojálisak,

3 természetes vonzalom nélküliek, olyanok, akik nem készek semmilyen megegyezésre, rágalmazók, önuralom nélküliek, vadak, a jóságot nem szeretők,

4 árulók, keményfejűek, büszkeségtől felfuvalkodottak, inkább gyönyörszeretők, semmint Istent szeretők,

5 akiknél megvan az Isten iránti odaadásnak egy külső formája, de erejére nézve hamisnak bizonyulnak; és ezektől fordulj el.

És ha csak a legutolsó, mintegy 100 évet tekintjük át, elszomorító a helyzet, amit látni fogunk. A húszas években az első világháború okozta kiábrándultság vezetett a társadalom szétesését előmozdító első szabad szerelmi hullámhoz. A nagy gazdasági világválság (mi még így tanultuk) és az első vh.-t lezáró, a vesztesek számára megalázó békekötés egyenes utat nyitott a II világháború felé. Világégés után a többség - talán kiábrándultság miatt, talán másért - kissé visszafogottabb életet élt. A 60-as és 70-es évek szabad szerelmi mozgalmai, a hippik, a beat korszak egy teljesen más, lázadó nemzedéket hozott, mely tagadott szinte minden értéket, mely addig szent volt. Ebből már nem volt visszaút! Olyannyira megváltoztatta a világ arculatát, hogy 10-20 évvel azelőtt élők rá sem ismernének! És még akkor nem is szóltunk arról a sok szenvedésről, melyet a háborús megszállások és a megszállók viselkedése okozott az ott élők számára.

 A család, mint elfogadott intézmény  lassú felbomlása hihetetlen mértékben felerősödött! Elég csak azt említeni, hogy a lányanya kifejezés az 50-es években még szégyenfolt volt, 20-25 évvel később már teljesen elfogadott, A homoszexualitás szintén a tiltott kategóriába tartozó volt, de mára már házasságot is köthetnek... Ilyen változások korábban évszázadok hosszú során keresztül valósultak meg. Most nem egészen 100 év kellett hozzájuk!

(1Korintusz 6:9, 10) Micsoda?! Nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem fogják örökölni Isten királyságát? Ne vezessenek félre titeket. Sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem természetellenes célokra tartott férfiak, sem férfiakkal háló férfiak,
10 sem tolvajok, sem kapzsik, sem részegesek, sem szidalmazók, sem zsarolók nem fogják örökölni Isten királyságát.

A házasság tehát elég nagy bajban van! Ettől még az sem menti meg, hogy sokan élettársi kapcsolatban élnek és egy teljes életen át ki is tartanak egymás mellett (csak éppen a papír által jelképezett kötöttséget nem akarják). Ha viszont a házasság és így a család is nagy bajban van, akkor a társadalom is gondokkal kell, hogy küzdjön.

Világos, hogy amit magunk körül látunk egyértelműen kapcsolatban van a családok helyzetével. Nincs kiút! Emberi megoldással már nem lehet megváltoztatni a helyzetet, csak továbbrontani rajta! A Biblia világos kivezető ösvényt követ:

(1Korintusz 5:9-13) Levelemben azt írtam nektek, hogy ne keveredjetek többé egy társaságba paráznákkal,
10 de nem úgy értve, hogy általánosságban e világ paráznáival vagy a kapzsikkal, a zsarolókkal vagy a bálványimádókkal. Különben bizony ki kellene mennetek a világból.
11 Most azonban azt írom nektek, hogy ne keveredjetek többé egy társaságba senkivel, akit testvérnek neveznek, de parázna vagy kapzsi vagy bálványimádó vagy szidalmazó vagy részeges vagy zsaroló. Az ilyennel még csak együtt se egyetek.
12 Mert mi közöm nekem a kívül levők megítéléséhez? Vajon ti nem a belül levőket ítélitek meg,
13 míg a kívül levőket az Isten ítéli meg? „Távolítsátok el a gonosz embert magatok közül.”

(Jelenések 21:4-8) És letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak.”
5 És Az, aki a trónon ül, ezt mondta: „Íme! Mindent újjáteszek!” Ezt is mondja: „Írd meg, mert megbízhatók és igazak ezek a szavak.”
6 És ezt mondta nekem: „Meglettek! Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég. Aki szomjazik, annak adok az élet vizének forrásából ingyen.
7 Aki győz, az örökli ezeket, és Istene leszek annak, ő pedig a fiam lesz.
8 De a gyávák, hitetlenek, szennyükben undorítók, gyilkosok, paráznák, spiritizmust gyakorlók, bálványimádók és az összes hazug osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban lesz. Ez jelenti a második halált.”

Ez a néhány versszak megmutatja, hogy mit kell tenni és mi lesz ezért a jutalom.

Ideális társadalom - vajon létezik?

Az előző cikkben a szabadság fogalmát jártuk körül. Most tekintsük meg röviden, hogy milyen társadalmakat ismerünk és milyen lenne az a társadalom, ahol a legtöbb ember élhetne a lehető legnagyobb biztonságban, békében kielégítő életet.

Először is milyen társadalmakat ismerünk?

- ősközösségi
- rabszolgatartó
- feudális
- kapitalista
- szocialista (a megvalósult)
- kommunista (mint idea)

Az első társadalomról azt tartják, hogy igazán egy laza, családi, törzsi berendezkedés, mely nem mutat túl saját keretein. Nincs árutermelés, nincsenek osztályok, nincs kizsákmányolás. Erről a "társadalomról" tudunk a legkevesebbet. Nincsenek közvetlen írásos emlékek abból az időből. Csak az olyan könyvek, mint a Biblia tartalmaznak némi útmutatás róla. Ezen felül csak a régészeti leletekre támaszkodhatunk. Valamint arra a néhány kvázi ősközösségi életformára, mely máig fennmaradt elszigetelt helyeken.

A rabszolgatartó társadalom már más tészta! innentől kezdve konkrét leírások vannak különböző vallásos és világi írások, törvények. De abban egyetérthetünk, hogy nem elfogadható egy embert rabszolga sorba taszítása, ahol egy másik ember kénye-kedve szerint rendelkezhet akár még az élete felett is.

Feudális társadalom kicsivel jobb. Bár egyes válfajaiban, illetve korszakaiban a jobbágy (jogilag és sorsilag) alig-alig különbözött a régebbi rabszolgáktól. Alapja a földtulajdon, aki birtokolja, az az ott élők életét is irányítja. Gazdaságilag fejletlen társadalom, ipar alig létezik, egyéni vállalkozók céhbe tömörülve és maximum kis manufaktúrák elégítik ki a lakosság igényeit.

A kapitalista társadalomnak több válfaja létezik. Meghatározó eleme a tőke, annak tulajdonlása hatalmat jelent. Az amit mi is átéltünk, az a vad kapitalizmus, melyre az eredeti tőkefelhalmozás a jellemző (sokszor nem éppen legális formában is). Általában a kapitalizmus későbbi szakaszaiban ezt már az uralkodó osztály - a saját jól felfogott érdekében is - bizonyos keretek közé szorítja. A globális kapitalizmust imperializmusnak is nevezték (az impérium egy latin kifejezés és birodalom, főhatalom, megtámadhatatlan hatalom jelentéssel bír). Ha körülnézünk, mindenütt vállalat birodalmakba ütközünk. A személyi szabadságról beszélnek, de annak gyakorlási lehetőségét gazdasági és néha politikai eszközökkel korlátozzák (a gazdagok ebből többet, a szegények kevesebbet tudnak megvalósítani)

A megvalósult szocializmus (nem véletlen, hogy nem az eszméről írok) egy végletekig állammonopolista kapitalizmus volt, ahol a vezető réteg imperialista módon, mintegy hűbér birtokként kezelte a rábízott vagyonrészt. (Persze voltak ez alól kivételek és ha valaki olyan olvassa ezt a bejegyzést, aki ezek közé tartozott, hát attól elnézést kérek, nem rájuk gondoltam, hanem úgy általánosságban a nagy többségre.) Minden, vagy szinte minden az állam (közös) tulajdonában van (volt). Általában egy párt rendszer jellemzi, vagy egy egy egymástól csak kicsit különböző váltó párt rendszer alakult ki. A személyi szabadságról beszélnek, de különböző eszközökkel korlátozzák annak gyakorlását.

A kommunizmus egy teoretikus ideális társadalom, melyet megvalósítani egy vágyálom volt csupán. Az alapja a társadalmi szolidaritás teljes körű kiterjesztése, a gazdaság szinte teljes automatizálása, a személyi szabadságnak a lehető legteljesebb szintre való kiterjesztése. A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjének totális , mindenre kiterjedő alkalmazása, ahol az egyes emberek saját jól felfogott érdekükből a megtermelt javakból csak szükségleteiknek megfelelően vesznek magukhoz és így mindenkinek jut elegendő. Az már más kérdés, hogy ennek az "új embernek" a kinevelésére még a több, mint 70 éves Szovjetunióban sem volt elég idő. Szerintem nem is lehetséges ezekkel a módszerekkel.

Mint azt láthattuk, ezek a társadalmak koránt sem ideálisak. Az ideális társadalom megvalósíthatósága pedig erősen kétséges! De ha az eszmékre nézünk, megdöbbentő következtetést vonhatunk le!

Szabadság:
(János 8:31, 32) 31 Így aztán Jézus ezt mondta azoknak a zsidóknak, akik hittek neki: „Ha megmaradtok a szavamban, valóban a tanítványaim vagytok,
32 és megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.. . .

Egyenlőség:
(Cselekedetek 17:26) És e g y emberből alkotta az emberek minden nemzetét, hogy lakjanak a föld egész színén, és kiszabta a meghatározott időket és az emberek lakásának megállapított határait,
(Jób 34:19) Egy van, aki nem részrehajló a fejedelmekkel, És nem fordít több figyelmet az előkelőre, mint az alacsony sorúra, Hisz mindegyik az ő keze munkája. . .

Testvériség:
(Máté 23:8) Titeket azonban ne hívjanak rabbinak, mert e g y a ti tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok.

Tehát a kommunizmus és az ideális társadalom nem más, mint a Biblia által megjövendölt társadalmi forma földi részének a megfelelője, csak isten számbavétele nélkül. Egy olyan társadalom, melynek létrejöttéről kétezer éve jövendöl a Szentírás úgy érzem, nem jöhet létre csak emberi erőfeszítések útján.

Ez az a társadalom, melyről Jehova Tanúi már több, mint 140 éve beszélnek. Ez az a társadalom, mely beteljesíti mindazon igényeket, amiket az emberek szerte a világon áhítanak. Ez az a társadalom, amit egy olyan kormányzat vezet - és csírájában már most is létezik itt a földön -, amely helyrehozza mindazt a rosszat, amit a mai , Sátán uralta világ ront el! Ez az a társadalom, amelyben az emberek békében, egészségesen és nem utolsó sorban az isteni irányításnak és áldásnak köszönhetően örökké élhetnek!

Igen, bármennyire is nem hiszel abban, hogy Jehova közbe fog nem sokára avatkozni, ez a valóság!

(Lukács 17:26-30) Továbbá, ahogy Noé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfiának napjaiban is:
27 ettek, ittak, a férfiak nősültek, a nőket férjhez adták, addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, és elérkezett az özönvíz, és mindnyájukat elpusztította.
28 Hasonlóképpen, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, vettek, eladtak, ültettek, építettek.
29 De azon a napon, amelyen Lót kiment Szodomából, tűz és kén esett az égből, és mindnyájukat elpusztította.
30 Ugyanígy lesz azon a napon, amikor az Emberfia kinyilatkozik.


(Jelenések 11:18) De megharagudtak a nemzetek, és eljött a te haragod, és a meghatározott idő arra, hogy megítéltessenek a halottak, és megadd jutalmukat rabszolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek és azoknak, akik félik a nevedet, kicsiknek és nagyoknak, és pusztulást hozz azokra, akik pusztítják a földet.”

(2Korintusz 4:3-5) Ha pedig leplezett is a jó hír, melyet hirdetünk, azok között leplezett, akik elvesznek,
4 akik között ennek a világrendszernek az istene megvakította a nem hívők elméjét, hogy ne ragyogjon át a Krisztusról, az Isten képmásáról szóló dicsőséges jó hír megvilágosító fénye.
5 Mert nem magunkat prédikáljuk, hanem Krisztus Jézust mint Urat, magunkat pedig mint a ti rabszolgáitokat Jézusért.

Tehát minden társadalom közül a legtökéletesebb igenis nem csak teoretikus idea, hanem valóság! Már most is megtalálhatók e családként működő társadalomnak az egységei szerte a földön! Nemsokára pedig már ez lesz az általános, mert csak azok maradhatnak meg a földön, akik szeretettel szolgálják teremtő istenünket Jehovát! Az idő egyre rövidül! A lehetőség, hogy ismeretet szerezz és változtass a magatartásodon és ennek következményeképp reményed lehessen arra, hogy élhess, minden egyes perccel rövidebb lesz!

Attól. hogy meghallgatsz minket és elgondolkozol azokon, amit mondunk, nem lesz semmi bajod! De azzal, ha élből elutasítasz, mert mások sok rosszat állítanak rólunk, csak elveszed magadtól a lehetőséget!

(Cselekedetek 28:22) De helyénvalónak gondoljuk, hogy tőled halljuk, mik a gondolataid, mert bizony ami ezt a szektát illeti, ismeretes előttünk, hogy mindenütt ellene beszélnek.”

Mégis ez lett a világ legjelentősebb vallási irányzatainak a gyűjtője! Mert attól, hogy sokan ellene beszélnek, még nem biztos, hogy az, amit mondanak igaz is!

(Lukács 21:12) 12 De mindezek előtt rátok vetik kezüket, és üldözni fognak titeket, kiszolgáltatva benneteket a zsinagógáknak és börtönöknek, és királyok meg kormányzók elé hurcolnak titeket az én nevemért.
(János 15:20) Tartsátok elmétekben a szót, melyet mondtam nektek: a rabszolga nem nagyobb az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak; ha az én szavamat megtartották, a tiéteket is meg fogják tartani.
(2Timóteusz 3:12) Valójában mindazokat, akik Isten iránti odaadással kívánnak élni Krisztus Jézusban, üldözni is fogják.

Lehet, hogy elrettentő lehet számotokra a lehetősége is, hogy üldözni fognak titeket, de nem kell tőle félni, mert sokkal több amit nyer vele az ember, mint amit elveszít!

Szabadság

Manapság nagyon sokat beszélnek róla, de ugyan tudjuk-e, hogy mit is jelent valójában? 

A Wikipédiában a szabadság értelmezései:

• A szabadság általában idegen erőtől való függetlenséget jelent. Ily értelemben lehet fizikai szabadság, vagyis lehetőség (képesség) valamit tenni vagy nem tenni. A fizikai szabadságot erőszak („vis”) vagy erőhatalom („vis major”) zárhatja ki.

• Személyes szabadság a szabad mozgás, a test szabad használata, mely büntetőjogi védelem alatt áll, és csak a törvényben meghatározott esetekben és formák között szorítható meg (személyi szabadság korlátozása). A személyi szabadság el nem ismerésen és intézményesítésén alapult az ókori rabszolgaság, a rabszolgatartó gazdasági rendszer, a középkorban a jobbágyok földhöz kötöttsége.

• Az erkölcsi szabadság az ember akaratelhatározási szabadságát jelenti, ebben a formában az akarat és akaratszabadság szinonimája. Az akaratszabadságot általában csak az embernél lehet értelmezni, míg az emberen kívül eső természetet kötöttnek vagy nem szabadnak tekintik, mivel a szükségszerűség jellegével bíró természeti okság törvényének feltétlen uralma alatt áll.

• A jogi értelemben vett szabadság kiterjed mindarra, amit a jog szerint tenni lehet.

• Költői vagy szélesebb értelemben alkotói szabadság 

          (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadság_(filozófia)

Abszolút szabadság ugyan létezik, de hasztalan, mert mint azt már egy ókori bölcs ember is megírta:

(1Korintusz 6:12) Mindent szabad nekem, de nem minden hasznos. . .

Miért is? Hát, ... leugorhatnánk a Grand kanyon egyik sziklájáról ejtőernyő nélkül, de bizony az egészségünkre nézve nem lenne hasznos. Lemerülhetnénk egy súlyos nehezékkel a testünkön a delfinekkel együtt, hogy megfigyeljük a a vadászatukat, de valószínűleg ez lenne az utolsó tettünk ebben a világban. Tehát sok mindent megtehetünk ugyan, de saját jól felfogott érdekünkből önmagunkat korlátozzuk.

Eddig gondolom világos, és mindenki egyet is érthet vele, egy ember sem nagyon szállna ezzel vitába. De ha már a viszonylagos területre az emberi kapcsolatok világába tévedünk, akkor már nem annyira tiszta a kép (ahogy azt a szabadság meghatározása is mutatja fentebb). Itt akadhatnak olyan területek, ahol érdekütközések, világnézeti letérések, eltérő vérmérséklet eltérítik az emberek felfogását a szabadságról - persze általában a saját érdekeik érvényesítése mentén!

Hol van hát, és egyáltalán létezik-e olyan vezérelv, melyet követve a lehető legkisebb érdeksérelmet okozva gyakorolhatjuk a saját szabadságunkat?

Talán az asszertivitás? Bár sokak számára még idegen ez a fogalom, de egyre inkább meghonosodik a magyar nyelvben. Alap jelentése jogot formálni valamire. De általában ennél összetettebb jelentéstartalommal ruházzák fel. Valahogy úgy lehetne leírni, hogy mindenben olyan megoldás megteremtésére való törekvés, ahol mind a két fél nyertesnek érezheti magát. Tehát úgy érvényesíteni a saját érdekeinket, hogy közben a másik fél érdekei a lehető legkisebb mértékben sérüljenek - még abban az esetben is, ha ehhez le kell mondanunk az érdekérvényesítésünk egy részéről a többiek érdekében. Lehetséges egyáltalán ilyen szemléletmódot kialakítani a mai önző világunkban és elég ehhez az, hogy asszertivak legyünk?

Mint hívő ember, azt kell, hogy mondjam, hogy lehetséges, de nem elég hozzá csak az asszertív viselkedés! A megfelelő vezérlő elvnek egyben az istenünkhöz vezető út alapelvének is kell lennie!

Mi is ez? A szeretet! Pál által a Bibliában leírt szeretet himnusza (Korintusziakhoz írt 1. levél 13. rész 4-7 versei) szerint most néhány szóban nézzük át, miért csak ez lehet az igazi indító ok?

A szeretet mindent elhisz – itt nem vak hiszékenységről van szó, hanem olyan magatartásról, mely feltételezi (ellenkező jelzések hiányában), hogy amit a másik fél mond, vagy tesz, azt jóhiszeműen teszi ill. mondja! A szeretet mindent kitartással tűr – ide is vonatkozik az előbbi korlátozás. A szeretetnem keresi a maga hasznát – együtt örül a másik sikerének még akkor is, ha éppen maga akarta volna azt a célt elérni! A szeretet nem kérkedik – tehát nem mond, vagy tesz olyat, amivel sárba tiporna másokat! A szeretet nem fuvalkodik fel – tehát nem helyezi magát a többiek fölé! Igaz, hogy ha körülnézünk – és talán magunkban is - pont az ellenkezőjét fogjuk most látni. A szeretet nem féltékeny – és itt most nem csak a férfi és nő közötti intim kapcsolatról van szó! A féltékenység jelentheti a másik ember sikereinek, anyagi javainak irigylését is! A szeretet nem viselkedik illetlenül – ehhez gondolom nem kell külön kommentár! A szeretet nem keresi a maga hasznát- mivel azzal mások érdekeit sértené! A szeretet nem válik ingerültté – mert az ingerültség idején nem a józan gondolkodás, nem a szeretet motiválja az ember cselekedeteit és beszédét! A szeretet nem tartja számon a sérelmet – érthető,ha számon tarjuk a sérelmeket, akkor képtelenség az adott ember felé szeretettel fordulnunk! A szeretet nem örvendezik az igazságtalansággal, hanem együtt örül az igazsággal – bár ahogy mondani szokták, a legszebb öröm a káröröm, de az, aki így örül, nem szeretetet mutat, hanem annak hiányát! Még akkor is, ha néha mindannyiunkkal megesik az ilyen fajta „öröm”!

Végezetül a szeretett hosszútűrő és kedves! Hát ezek a tulajdonságok nem igen népszerűek manapság! De ha belegondol az ember, akkor be kell látnia, hogy ezek nélkül olyan a személyiségünk, mint amiről Pál beszélt a Timóteuszhoz írt 2, levele 3. részének első 5 versében:

(2Timóteusz 3:1-5) Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek.

2 Mert az emberek önmagukat szeretők lesznek, pénzszeretők, önteltek, gőgösek, káromlók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, illojálisak,

3 természetes vonzalom nélküliek, olyanok, akik nem készek semmilyen megegyezésre, rágalmazók, önuralom nélküliek, vadak, a jóságot nem szeretők,

4 árulók, keményfejűek, büszkeségtől felfuvalkodottak, inkább gyönyörszeretők, semmint Istent szeretők,

5 akiknél megvan az Isten iránti odaadásnak egy külső formája, de erejére nézve hamisnak bizonyulnak; és ezektől fordulj el.

Nem hiszem, hogy jóérzésű emberek ilyen tulajdonságokat szeretnének maguknak! Mégis, a közhangulat, a világ egésze azt mutatja, hogy ma igenis ilyenek az emberek!

Vagyis elmondhatjuk, hogy a mai helyzetből igenis csak a Biblia mutat világos és egyértelmű, nem változó kiutat! A több ezer éve leírt gondolatai még napjainkban is gyakorlatiasak, hasznosak és igazak!

in memoriam 21. 12. 2012.

Megkérdezhetitek, miért ennyire egy kaptafára készültek az utóbbi néhány nap versei...

Hát akármennyire is tudtuk, hogy 2012. 12. 21-e nem lesz az armageddon időpontja, az emberi elme túl bonyolult ahhoz, hogy működését értsük. Bizonyosan valamennyire befolyásol bennünket is ez az általános pszichózis.

De nem is baj! Elvégre most az emberek többsége úgy véli, hogy megint évtizedekre megszabadultunk ettől a fenyegető eseménytől. Pontosan ugyanúgy, mint eddig mindig, ha egy rossz számításon alapuló, vagy félreértett jeleket hangoztató jóslat nem jött be. De most mégis más a helyzet!

A világban pont ezért  most egyfajta megnyugvás is tapasztalható. Ha volt eddig valamekkora odafordulás, hát 22-étől inkább kiábrándulás lett belőle. A többség elfordul minden ilyen "ijesztgetéstől", még akkor is, ha mi váltig állítottuk, hogy nem lehet ez az időpont a "világvége" napja. Hogy miért használtam a világvégére az idézőjelet? Azért, mert ez nem a világ vége lesz, csak az emberiség mai világának lesz ekkor vége. Az emberiség egy része megmenekül, sértetlenül átvészeli e fergeteges pusztító vihart, ami ellen semmi - és itt most szó szerint kell venni a semmit - sem fog tudni megvédeni! Akárhova is elbújhatunk, készíthetünk bármilyen erős búvóhelyet, vagy elrepülhetünk a csillagok közé, de a pusztulás mindenütt utoléri azokat, akik nem állnak még azelőtt a tanítványok sorába, mielőtt Jehova azt mondja, hogy bevégeztetett! A pusztítás nem vaktában fog történni! Erről biztosít a Biblia is mindannyiunkat.

(Máté 24:40-42) . . . Akkor két férfi lesz a szántóföldön: az egyiket elviszik, a másikat otthagyják; 41 két asszony őröl majd a kézimalomnál: az egyiket elviszik, a másikat otthagyják. 42 Kitartóan virrasszatok hát, mert nem tudjátok, melyik nap jön el az Uratok.

Igen, ez még nem jött el! De a körülöttünk zajló események azt jelzik, hogy mélyen benne járunk az utolsó napok idejében! Sőt már az utolsó próféciák teljesedését látjuk!

Tehát bármennyire is csábító lehet az a gondolat, hogy elmúlt a veszély, az igazság az, hogy az napról-napra egyre nagyobb! Nem fogok azért mást mondani, mert sokaknak az tetszene!

Most már nincs konkrét időpont, mely a világban terjedne, tehát mostantól bármelyik nap lehet az a nap. amikor az események meglódulnak! Ez véresen komoly! Emberéletek múlnak rajta!

De most mennem kell, dolgom van....

Ez is egy szösszenet csupán...

Most már kis híján bekattanok! Jót szeretnék tenni, de mindig másképp sül el... Szépen, lassan felőrlődnek a tartalékjaim. Most már nincs illúzióm, nem lesz jobb ebben a világban! Végleg koncentrálódnak az anyagi erőforrások, a politikai hatalom is egyre kevesebb ember kezébe kerül. A föld egyre szennyezettebb.

És még mindig nem látják be, hogy az, amit már ezer évekkel ezelőtt leírtak, az most, napjainkban szóról szóra teljesedik!

Igaz, ez most nem segít nekem. De legalább egy halovány reménysugár van előttem, és folytonosan világítja az utamat. Ettől még akadályok gördülnek az utamba, sok ember tesz olyat, ami nem segít, sőt... mégis megpróbálok egyre derűlátóbb lenni. Mert van rá okunk!

De erről már írtam! Nem is értem, néha miért folytatom, hisz már mindent leírtam, amit le akartam írni. De állandóan ismételni kell, mert nem kaptok észbe! De hát, ezt is megírták már kb. 2000 évvel ezelőtt!

Egy kis képtelenség - ,miért nem gondolkounk?

Na, ilyen képtelenséget is régen hallottam...!

Azt terjesztették, hogy várni kell az angyalokat és be kell őket engedni, azután, hogy az ajtónkban köszöntöttük őket... Azt, amit kívánunk illetve kérünk istentől, azt pedig le kell írni egy levélbe... és fehér gyertyát kell gyújtani, mely minimum 24 órán át ég, stb...

Ha teremtőnk azzal a céllal küld hozzánk angyalokat, hogy beszéljünk velük, akkor azokat mi emberek látjuk is! Ráadásul az angyalok számára nem kell kinyitni az ajtót és egyéb hókusz-pókuszt végrehajtani... Ők a falon keresztül is bejönnek, ha akarnak.

Ha jól belegondolunk, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy egy ilyen külsőségek melletti szertartás nem származhat a Bibliát is ihlető istentől. Miért? Azért, mert a legtöbb hozzákapcsolódó esemény mentes volt a külsőségektől! Igaz, volt néhány olyan is, mely különleges kijelentést tett szükségessé a zsidóktól. Ilyen volt a szövetség kötés, a szövetségláda és a templomi előkép - a sátor - elkészítése és felszentelése, valamint az az eljárásrend, mely odavezetett, hogy Áron és leszármazottjai felkenettek papként. De a későbbiekben már sallangmentes kapcsolat volt a jellemző! Teremtőnk akaratát prófétákon keresztül közölte és velük néha szemtől szembe, néha álom által, néha angyali közvetítőkkel közölte azt amit akart. (pl Dániellel a Hiddekel partján - Dániel 10:4).

Az ellenpélda is benne van a könyvben! Saul király elment az endori boszorkányhoz és kérte, hogy idézze meg neki Sámuelt. De Saul nem látta, csak a boszorkány. Saul tette ráadásul ellentétes volt Jehova akaratával.

Mivel Jehova az ima meghallgatója (65. Zsoltár 2), miért lenne neki szüksége arra, hogy leírjuk a kívánságunkat egy levélbe? Hisz az Ézsaiás 65:24 szerint még beszélünk, de már meghallgatott, mielőtt kiáltunk, már válaszolt is.

Mindebből látszik, hogy mindez nem a tiszta forrásból származó kezdeményezés volt! Vagyis, aki belement mindebbe, az nem az angyalokkal, hanem éppen ellenkezőleg, a démonokkal került kapcsolatba!

Gondolkodjunk el azon, hogy a a spiritiszta gyakorlatok tartalmaznak ilyen és más megteendőket. A hasonló külsőségek már eleve gyanússá kellene, hogy tegyék ezeket a felkéréseket! Mert ugye igazából a legtöbben nem szeretnénk kapcsolatot ápolni a démonokkal!

Hát miért is oly különleges enap?

Szerintem egy szóval meg lehetne válaszolni ezt a kérdést?

Semmivel!

De most nem erről van szó! A lényeg, hogy miért gondolják - és miért gondoltam én is valaha - hogy e nap különleges és ezért nagyobb figyelmet is érdemel.

Én úgy gondoltam, hogy ez a nap egy lehetséges fordulópont, melynek a valódivá válását nekünk kell biztosítani. Igaz, azóta meggyőződtem róla, hogy ez nem így van, mert az év bármely napját kinevezhetjük ilyen forduló nappá. Számomra pl. a a szeptember elseje volt egy ilyen kinevezett nap. Akkor hagytam abba a dohányzást (25 év aktív dohányzás, napi 40 szállal), és sok egyéb elhatározásomnak is más lett a fordulónapja.

Csak rajtunk áll, hogy amit elhatároztunk, azt meg is tesszük, vagy sem és nem a fordulónap jeles voltán. Ekkor csak itt változik az év száma, viszont a kínai évváltó nap máskor van! A Zsidók is máskor tartották eredetileg az évváltást.

Tehát egy ilyen bizonytalan és teljesen önkényesen kijelölt napnak lenne, ill. lehetne valamilyen jelentősége? Jó! Mondhatjuk, hogy ma már 2013-at írunk! De csak ennyi!

Ez is egy alkalom a mulatásra, a féktelen dorbézolásra.

Annak, aki nem tartja, az éjfél után következő fél-, háromnegyed óra szörnyű!  Igaz, mondhatnátok, ez évben túl vagyunk egy világméretű világvége várás beteljesületlenségén is! Bár én (többek között, sokad magammal) sok embernek mondtam, hogy nem lehet ez az időpont a valós a világvégére, az később fog eljönni egy számunkra ismeretlen, de nem túl távoli jövőben, mert a világ mai állapota ezt sugallja. Épp ezért volt ekkora keletje ennek a Maja jóslatnak is! Sokan érzik, látják, hogy már nem mehet így tovább az emberiség életfolyama. Kell egy változásnak jönni, egy teljes, az egész földre, az egész társadalomra kiterjedő váltásnak!

Lehet, csak néhány hét, de lehet, hogy még pár év is hátra van! Nem tudhatjuk!

Mindegy! Megint eltelt egy év és megint idősebbek lettünk egy évvel! Az ember most sajnos azt nézi, hogy mennyi telt el... És ez még akkor is negatív, ha az évek száma 10 - 20. Miért? Mert a kiszabott 70 - 80 évből eltelt 10 - 20. Tehát ennyivel vagyunk már közelebb az elmúláshoz... Persze mondhatnátok, hogy ekkor még nem gondol az ember az elmúlásra! De én azt válaszolnám, hogy feledékenyek vagytok! Bizony már felsős korunkban is szó volt köztünk az elmúlásról és akkor is beszéltünk róla, ha fel sem tudtuk még fogni, hogy az a bizonyos 40 - 50 év múlva mit jelent (ekkor még a 25 - 30 évesek is öregek voltak).

Mégis azt mondom, hogy én nagyon várom azt a világvégét! Miért?  Nem azért, mert ez sok embernek a végét jelenti, hanem, mert ez egy szebb, békés korszak kezdetét jelenti sok-sok ember számára! Mindegy, hogy melyik napon fog bekövetkezni, egy új időszámítást eredményez majd! Aki ott lesz abban a felhőtlenül boldog világban, ezt a mait el is fogja gyorsan feledni, minden bajával és nyűgével együtt! Ezért is mondjuk, hogy jó hírt viszünk szerte a világban minden ember számára. És tudjuk, sokaknál tárt, sokaknál viszont zárt fülekre találunk!

Na, már megint csak folyik belőlem a szó! Épp ezért be is fejezem most... Igaz, mostanra már el is csendesedett a házunk előtti tér és a rakétázók is behúzódtak meleg lakásaikba - nagy többségük.

Szómenés

Csak sorjáznak, egymás után ötlenek fel és szinte azonnal el is hullnak a gondolatok a fejemben. Nem tudom, hogy miért is írom ezeket a verseket ide, de írnom kell!

Nincs mentség számomra, ha nem teszem és valakit pont emiatt nem találunk meg... Valamiért csak elkezdtem és - bár megírtam, hogy abbahagyom - mégis folytatom. Valami kényszerít rá!

Ha olvasod a blog bejegyzéseit, kérlek, figyelj is, mert komoly a veszély, melyről írok!

Talán hallottad a 2012.12.21-ével kapcsolatos jóslatokat... Mi mondtuk mindenkinek, hogy akkor nem lehet, mert abban az esetben nem lenne igaz az ihletett szó! Márpedig eddig minden, amit leírtak benne folyamatosan beteljesült és most is teljesedik. Ezt már nem csak mi mondjuk, mert aki nem vak, az össze tudja rakni a darabokat, mintegy puzzle-t.

És Jézus mondta, hogy azt a napot és órát senki sem tudja, még Ő sem! (Máté 24:36) - akkor a Maják honnan tudták volna? A számításaik általában meglehetősen pontosak, de nem e világ pusztulásának dátumával kapcsolatban! Itt egy kicsit már tévedtek, mert ezt csak a Teremtőnk tudta volna megmondani előre (Neki viszont nem állt volna "érdekében" ezt bárkinek is elárulni).

Mint mondtam, a veszély véresen komoly. A kitűzött nap egyre közeledik és még a hű szolgák sem tudják, mikorra várják (Máté 24:44). Ha tudnák, akkor jogosan lehetne őket azzal vádolni, hogy érdekből szolgának, mert jutalom volt számukra kitűzve és nem azért, mert szeretik istenüket, Jehovát.

Tehát a te életed is veszélyben forog, akár hiszed, akár nem! Ha egy kissé idősebb vagy már, akkor tapasztaltad, hogy rendkívül fel van gyorsulva a világ. 20-30 évvel ezelőtt is azt mondtuk, hogy kész rohanás az élet, de azt össze sem lehet hasonlítani a mai felbolydult világgal. Az emberek csak a pénz után szaladnak, nem állnak meg egy pillanatra sem, nem fújják ki magukat és nem gondolnak bele, hova is vezet mindez. Hogyisne! Akkor lecsúszhatnak egy zsíros megrendelésről, egy jól jövedelmező állásról, egy szerencsés helyzetről.... stb.

Vajon miért nem hajlandóak erre?

Gondoljunk csak arra az időre, amikor Jeruzsálem elpusztult!

Egy olyan országban éltek az emberek, melynek birtokában volt az akkor már meglévő szent iratok gyűjteménye, ahol tudtak azokról a tettekről, melyeket az ország népe érdekében tett isten. Mégis Jeremiás leírásából megtudjuk, mit mondtak neki a kortársai, annak ellenére, hogy látták beteljesedni azokat a próféciákat, melyeket mondott (Jeremiás 44:16 - "nem hallgatunk rád"). Éppen úgy e mai nemzedék sem lát és nem hall, mert nem akarnak látni és hallani!

Miért is? - már kérdeztem az előbb, de kellett a válaszhoz egy kis történelmi kitérő, egy hasonló helyzetből...

Hisz akkor el kéne ismerniük, hogy azok az életutak, melyeket eddig követtek, helytelenek és változtatniuk kell! Akkor el kéne ismerniük, hogy tetteikért számadással is tartoznak! Ezt viszont nem akarják!

Ám bármit is akarnak, a számadás napja közeleg és rettentően gyorsan fog lecsapni. Még azok számára is, akik jártasak az írásokban. Nem érdekes, hogy ki mit akar most! Az számít, hogy teremtőnk mit szándékozik tenni, hogy ítél meg minket egyénenként külön-külön. A számadás napja el fog jönni!

Végtére, ennek a gonosz világnak már betelt az ideje és csak az agónia hossza kérdéses, mert azt minden ember, aki nyitott szemmel jár, látja, hogy ez itt csak agónia... Nincs kiút!

Búcsú!

Mint azt már olyan sokszor mondtam, az idő lassan már lejár!
Épp ezért, mint hiábavaló tettet, immár befejezem a blog írását.

Búcsúzom tőletek, kik hébe-hóba bekukkantottatok, s talán tetszett is,
Hogy egy tanú még itt is meggyőzni akaró, felvilágosító verseket írt.

Nem próbálok már hatni rátok, nem fűzöm tovább a rímeket,
Hisz ki elhitte, talán megragadta - általuk is - az igazi életet...

Furcsa érzés így ismeretlenül is, de abbahagyni az írást,
Remélve, hogy néhányan elfogadtátok a meghívást...
Egy új, egy szebb és békésebb világban való életre,
Hová a belépőt nem nyerheti el neked senki más, csak Te!

Ím eljött az idő, hogy mindenki belássa, Jehova igenis uralkodik,
De az emberiség állapota eközben a földön látványosan romlik.
Mégsem okolható mindezért a teremtőnk, hisz Ő csak jót ad,
Teljesít most is minden, időszerű és akaratával egyező óhajt!

Én remélem, ott leszek abban az új világban, már látom alapját,
Melynek részét, a már most is akaratát cselekvő emberek adják.

Ezért hát a viszontlátásra! Nemsokára személyesen üdvözölhetlek.
Mert már tudják az igazságot mindazok, kik majd ott élhetnek!

Becsülettel ki kell tartani még e röpke pár pillanaton keresztül,
Míg e rút világunk széthullik, s emléke is messze repül.

Egy utolsó kísérlet...

Mint mondtam, kifogyok a szóból, hisz már olyan sokszor és oly sokat írtam nektek! Talán az észérveket egy kicsit jobban kedvelők számára ez a mostani poszt lesz inkább meggyőző erejű - talán...

A tudósok a földi életről mondják:

Ha csak egy kicsit közelebb lennénk a naphoz, már túl forró, ha csak egy kicsit távolabb, akkor meg túl hideg lenne az élethez.

Ha a földnek nem lenne pont ekkora és pont ilyen távol és pont ennyi idő alatt földet kerülő holdja, akkor a föld pályája túl hektikussá válna, így az időjárás is más lenne.

Ráadásul, ha a Hold nem lenne, akkor a föld mágneses mezeje sem védené ilyen intenzíven, vagy egyáltalán semennyire sem a földi életet (az általa keltett árapály erők tartják fenn a belső magban ezt a mező generáló mozgást).

Ha a naprendszernek nem lenne egy Jupiter nagyságú gázóriása, akkor sokkal több meteor és aszteroida találná el a belső bolygókat.

De menjünk csak egy kicsit parányok felé... tudjuk, hogy négy erő kölcsönhatása (gravitációs, elektromágneses nagy és kis magerő) tartja fenn az általunk ismert anyagszerkezetet. Ha csak az egyik egy elképzelhetetlenül kicsit erősebb, illetve gyengébb lenne, akkor mi most nem lennénk...

Aztán itt van az élet keletkezése - és itt már kissé nagyobb felkészültség kell, mint amit az átlagember magáénak tudhat, hát én is segédeszközhöz folyamodok, hogy ne mondjak olyat, ami félrevezető lenne!

Ha csak azt nézzük, hogy az élővilág sejtjeit felépítő 20 féle aminosav mind balra forgató és a jobbra forgató párjuk bár létezik, de egy élő sejtben sem fordul elő.

Ha az ennél nagyobb bonyolultságú DNS és RNS építőelemeit nézzük - a hisztonokat - akkor azt látjuk, hogy kifejlődésüket a tudósok már a valószínűtlenség kategóriájába sorolják, de amikor erre rávilágít valaki, azt a tudományos választ adják, hogy mégis léteznek, tehát meg kellett történnie... Tudni kell a hisztonokról, hogy nélkülük nincs protein szintézis, proteinek nélkül viszont nincsenek hisztonok. A genetikai kód eredete további megoldatlan probléma...

Ha nincsenek hisztonok, nincs DNS, ha nincs DNS, nincs genetikai kód, ha nincs genetikai kód, akkor nincs szaporodás - szaporodás nélkül viszont nincs természetes kiválasztódás... mi volt hát előbb? Egy csapásra a semmiből mindez előállt?

És akkor még nem is beszéltünk az "egyszerű" sejt felépítéséről és fantasztikus bonyolultságáról, melyet a tudósok csak manapság kezdenek igazán felderíteni...

Beláthatjuk, hogy már e pár példa is világosan mutatja, hogy a véletlennek és a természetnek igenis erősen gondolkodnia kellett, hogy mindez ilyen szép rendben előálljon a semmiből!

Ha viszont a Bibliához fordulunk, azt látjuk, hogy már a kezdet kezdetén leírták mindazt a folyamatot egy pásztor megértési szintjén, ami mindezt a fantasztikus világot létrehozta:


(1Mózes 1:1, 2)
1 Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.
2 A föld ekkor még kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mély vizek színén. És Isten tevékeny ereje lebegett a vizek felett. . .

Milyen érdekes, a nagy bumm után megteremtette a földet... hány nap, óra és perc alatt? Arról csak halovány sejtéseink vannak, de ez évmilliárdokat vett igénybe...

Azt, hogy a Biblia ezek után napokról beszél, nem kell 24 órás időtartamoknak tekinteni, hisz:

(Zsoltárok 90:4)  4 Mert ezer esztendő annyi a te szemedben, mint a tegnapi nap, mely elmúlt, És mint az éjjeli őrszolgálat.

Tehát ezer esztendő -> egy nap -> egy éjjeli őrjárat... valószínűleg azt mutatja a vers, hogy a végtelen életű létformáknak, mint amilyen maga a teremtő is, nincs olyan korlátozott szemléletmódja a napokról, mint nekünk.

Így hát a további hat nap akár évmilliárdokig is eltarthatott - mint ahogy azt egyikről - másikról a tudomány már bizonyította is. A sorrend viszont meglepően  helyes!

És nemsokára maga Jehova fogja bizonyítani minden szavának igaz voltát. Az idő sürget! Még talán van idő megtérni!

Én többet nem fogok már ilyen eszmefuttatásokat közreadni ezen az oldalon! Ha valaki tiszta szívvel olvassa és elgondolkodik a valóság tartamán, szívesen várjuk soraink közé...

Igen tudom, hogy nem ehhez voltatok hozzászoktatva. Manapság egy kicsit lanyhult a beírások sűrűsége itt.

De kérlek, értsetek meg, nem vagyok képes több erőt és időt rászánni, mert napi sok-sok órát kell robotolnom a betevő kevéske kis falatok előteremtéséért. Én vagyok érte felelőssé téve Teremtőnk előtt. Bár világunk ma nem eszerint van berendezve, hanem a női munka is szükségletté vált. Biztos, hogy ez nem helyes, bár sokan annak ítélik, de nem így lettünk megalkotva.

Akár kinevettek, akár nem, a felelősség a férfire lett ruházva. A feleség a segítője lett és nem a munkatársa. "Gazdasági szükségszerűség", mondják, de ez így egyáltalán nem igaz, mert ha szétnézünk, látnunk kell, hogy milliónyi férfi van munka nélkül, vagy olyan munkát köteles ellátni, mely jóval a képzettségi szintje alatt van. Ha hazaküldenénk a nőket (nem vagyok férfi soviniszta) a gyerekeket nevelni, és az otthoni teendőket ellátni, akkor ők is sokkal boldogabbak lennének. Gondoljunk csak bele, hogy mióta van ez a feszített életütem? Hát azóta álltak a nők is tömegesen munkába. Azóta esnek szét a családok - aminek valljuk meg őszintén pont a nők, a szeretett édesanyák lennének az összetartói, de most erre már nincs erejük, mert azt elszívja a munkahelyük. Nem akarom őket kalodába zárni, nem akarom arra sem kötelezni, hogy otthon üljenek. De nekünk kellene férfi társaim a családot, mint család fenntartóknak ellátni! No de félre a sehova sem vezető polemikus eszmefuttatással!

Nem érdekes, hogy mi van az én erőmmel, mert csak az számít, hogy teremtőnk mit akar és mit segít, hogy az akaratának cselekvésben a lehető legtöbbet tudjunk részt venni. Hát ezért óhajtok én is munkahelyet váltani, hogy több erőm maradjon és az időmmel is jobban tudjak gazdálkodni. Majd meglátjuk, mi lesz az eredmény a közeljövőben...

Rossz hír!

Kedves testvéreim!

Itt és most mindenkinek, minden embernek szólok, mert nem tehetem meg, hogy hallgassak arról, amiről hírt kaptam.

Ha a hír kacsa, akkor én most rémhír terjesztő vagyok! A hírforrás szerint több magas rangú IMF vezetőt is rossz hírbe kevertek - Nem csak Strauss Kahn-t - amiatt, mert felfedték, hogy az USA aranytartaléka nem létező fogalom! A Kínába szállított arany rúd mennyiség valójában nem is arany, hanem wolfram egy aránylag vékony aranybevonattal...

Ez akkora válság kirobbanását eredményezi, amely még soha nem volt - és nem is lesz többé!

Jön a nagy nyomorúság, amit már kb 2000 évvel ezelőtt leírtak!

Nem tudom, még meddig írhatok, de ha tudok valamit, meg fogom írni!

Térjetek észhez! Még van lehetőség megbékélni Istennel! De percről percre fogy az idő! Egy idő után - a világhelyzettől függően mi sem fogunk már házról-házra menni és prédikálni! Akkor már nem is lesz lehetőség meggondolni senkinek magát....

Hallgattam egy kicsit.

Nos, megtaláltam újra blogoló önmagam... Az utóbbi időben kissé elfáradtam, ezért hát nem is születtek nagyon versek! De jön a jó idő és vele együtt jövök majd én is...

Türelemet kérek...

Tudom, kissé sztochasztikus a jelentkezésem, de mostanában nagyon ki vagyok fáradva. Remélem májusra ez elmúlik és újult erővel, valamint lendülettel kezdhetek újra alkotni.

Addig is türelem, kérlek látogass vissza két hét múlva...

Szalad az idő!

Már megint elszaladt egy munkával teli hét... Észre sem vesszük, s már február vége felé járunk. Jön a tavasz lassan - bár már itt lenne! Én nagyon nem szeretem a telet.

Tudom, nem a monológjaimra vagytok kíváncsiak, hanem a verseket olvasnátok... de ez is velejárója a blognak! Nem sokára bővítem a régi versek sorát és csoportosítását is. Végre rászántam magamat, hogy azokat a verseimet is kitegyem, melyeket talán már ma meg sem írnék, de írásukkor nagyon tetszettek nekem - is.

Aztán meg az felmerült, hogy az igaz mondások kicsit szűkkörűek. Ha bárkinek lenne olyan, mely igényes és megfelel egy hívő embernek is, írja meg, kérem.