Év vége...

Tehát itt van az a bizonyos, sokak által sorsfordítónak tartott nap, melyet Szilveszternek neveznek. Számomra nem éppen arról szól, hogy bulizzunk, érezzük jól magunkat, stb...

Az a nagy helyzet, hogy én legszívesebben ezt a napot törölném a sorból, hisz ez este 6-7-től szenvedés az állatainknak, tisztára ki vannak készülve a sok robbanástól. A kutyust sem lehet ám akármikor levinni, mert 21:00 után, már csak 02:00 elteltével nyugszik annyira le a közhangulat, hogy sétáltatni lehessen. Ráadásul az éjfél körüli cca. fél óra egy rémálom nekik. Azt sem tudják, hogy rémületükben hova bújjanak. De gondolom ez nem érdekel senkit, mert bulizni és mulatni akar a többség.

Nekem meg mindezért hiába fenn kell lennem 02:00-ig és csak utána, ha feljöttem a kutyuskámmal, akkor mehetek aludni. Tehát mi mást tehetnék? Írok a blogomba mindenfélét, nézem a bugyuta TV műsorokat...

Tehát jó éjszakát mindenkinek, aki egyáltalán most még blogot olvas.

Mert nem vagyunk tökéletesek...

Való igaz, nem vagyunk tökéletesek!
Szemtelen kis porszemek, kik gőgösek,
Való-e Téged emberi mércével megítélni?
Szemtelen kis porszemek, kik képtelenek szeretni.

Én szeretnék hozzád húzódni e világ sötét hidegében,
Szeretnék barátod lenni, sütkérezni szereteted melegében.
Ez, remélem nem számít bűnnek, sem önzőségnek,
Reményem olyan, mit sokan nem igen szeretnek.

Való igaz, még nem vagyunk tökéletesek,
Nem való nekünk a valódi szeretet.
Kérve kérünk, taníts útjaidra minket,
Kérve kérünk, mutasd, hol húzzuk be a féket!

fedőlap

Gyorsan el kell fednem az előző bejegyzést, mert személyes.

Szeretet ereje

Láttam egy filmet, mely a házasságról és annak megújításáról szól.
Láttam egy filmet, egy útról, melyet Jézus is járt, melyre unszol.
A szeretet, melyet a film feltételez és feltételként el is vár,
A szeretet önzetlen, feltétel nélküli, minden ajtót kitár.

Tudom, másként nem is lehet egy teljes életre elköteleződni,
Tudom, ebben mindenkinek van miért, mit és talán kiért fejlődni.
Ha megtaláltad életed párját, ne add fel, bármit is mondjon,
Ha megtaláltad, védd kapcsolatodat, hogy legjobb legyen, mit a föld hordjon!

De vigyázz, sok akadály fog előtted tornyosulni,
De ne add fel, a célod úgy meg fog valósulni!
Mert mit is mond a Biblia? "A szeretet mindent legyőz..."
Mert mit is akarsz? Kalandot, vagy hűséges férjet, nőt?

Itt az idő, most kell belekezdeni azonnal,
Itt az idő, már nem szabad törődni a haszonnal...
Ha most nem lépsz, hát lépni fog biztosan más valaki,
Ha most nem lépsz, könnyen találod magad odaki...

Ez a szeretet akkor is kedves, ha társad perel veled,
Ez a szeretet átalakítja majd teljesen az életedet!
Fel sem tudod még fogni, mekkora erő rejlik ebben,
Fel sem foghatod, míg nem tartod kezét így a kezedben...

Sokat hibáztam, belátom, az időt sajnos vissza nem fordíthatom,
Sokat hibázunk, de Jehova segít, ezt már én magam tapasztalom!
Lehet bármilyen akadály, én nem fogok meghátrálni,
Lehet bármilyen veszély, kiutat fogok számunkra találni.

Add a kezed, legyen házasságunk végre csendes,
Add a kezed kérlek, ne legyél rám folyton mérges.
Megértem, ha duzzogsz, megértem, mert érzem én is,
Megértem, ha szidsz, de az ember megvédi az övéit.

Értem már, mit is várnak el tőlem-tőlünk,
Értem, ezért kell még sokat fejlődnünk!
Mennyei jó atyánk Jehova, segíts kérlek ebben minket,
Mennyei jó atyánk, az idő egyre jobban siet.

Szeretném még e világon megérni e célt,
Szeretném, akár mindent fel is adnék ezért.
Számomra Ő olyan, mint a bocinak a tej,
Számomra Ő nélkül a világon nincs hely.

Morgok

Morog, háborog a lelkem látva a sok szenvedést.
Morog, háborog nem kedveli már a verést.
Félek, nem lehetek eléggé szelíd és alázatos,
Félek, Sátán támadása mindig változatos.
Egy megélt próbát sem próbál még egyszer, ha elbukott,
Egy botlás elég neki, ha szolgád általa kezébe jutott.
Gonosz és ádáz ellenség, ki nem fél már senkit,
Gonosz, bár tökéletes és ezért nem bán semmit.
Morog, háborog igazságérzetem Sátán miatt,
Morog, háborog, mert belőle minden igaz kihalt.
Hiába tudja, nem győzhet ellened semmiképp,
Hiába tudja, Nekünk nagyon vonzó az újvilági kép,
Ő folyton lépre csal, ellenkezik, cselt sző,
Ő folyton helyedre lépne, hogy Ő legyen az első.

Tudom kedves olvasóm, számodra Sátán tán csak mese,
Tudom, talán úgy gondolod, Ő csak néhány beteg agy képzete.
De gondolj bele, merre halad a világ, mit várunk?
De miért szennyeződik ilyen gyorsan világunk?
És megírhatták-e ezt már kétezer évvel ezelőtt?
És mond csak: Ki az aki így megmondhatta a jövendőt?
Vajon miért teljesednek most mind a próféciák?
Vajon miért ismerik el még mindig egyszülött fiát?
Talán véletlen csupán? Talán ezeket is csak most írják?
Talán helyesebb ellenállni, talán más értékeket kitalálni?
Morgok, háborog bennem a lelkem, Istenhez kiállt!
Morgok, háborgok, nem semmiért áldozta fel a fiát!

Levél Istenhez...

Kedves Jehova!

Kérlek, segíts nekünk! Nagyon, de nagyon rossz ez a világ. Én nehezen bírom ezt már.

Tudom, nem én határozom meg, mikor lépsz közbe, de kérlek, ha lehet, akkor siettesd egy kicsit az időt, mert úgy érzem, erőm végére járok... Bár tudom, Te tudsz segíteni ez ügyben is, de most nem akarsz az emberiség világában közbeavatkozni. Még az a vád érhetne, hogy ezért a segítségért szolgálunk Téged. Mi sem áll távolabb tőlem.

Igen, tudom, sok-sok hibát, helytelenséget követek el nap, mint nap. Nem is akarok mentegetőzni, mert egyik-másik dologra már én is rájövök közvetlenül azután, miután megtörténik. Arra kérlek, segíts - adj erőt, vagy nyisd ki a szemem, hogy meglássam a helyes utat -, mert reménytelennek látszik a helyzet. Én csak egy szürke emberke vagyok. Miért is esett rám - is - a választásod? Mit láttál bennem, hogy vonzottál magadhoz? Tudom, ezekre - is - csak az újvilágban (ha egyáltalán élni fogok) kaphatom meg a választ. Érdekes, hogy egy olyan erőszakos embert próbáltál átformálni, mint amilyen én voltam és azokat, akik látszólag érdemesek lennének arra, hogy vonzzad őket, nem vonzod.

Milyen igaznak tűnik az a köztünk terjedő gondolat, hogy az új világban 3 dolgon fogunk csodálkozni:

1. Én ott vagyok,
2. Az nincs ott, akiről biztosan azt hittük, hogy ott lesz,
3. Ott van az, akiről egyáltalán nem gondoltuk volna, hogy túléli Armageddont.

De nem emberi gondolatok és látásmód szerint ítélsz meg bennünket. Talán ez az én "szerencsém" is. Végtére is te azt is látod, amit mi saját magunkban nem. Látod a lehetőséget, hogy mivé válhatunk, milyen rejtett tulajdonságaink és képességeink vannak. Bár mindenkit mindenre képessé tudsz tenni.

Summa-summarum , mennyei atyánk, mint ahogy fiad mondta, kérlek, hozd el királyságodat itt a földön is, valamint szenteld meg nagy Jehova nevedet minden ember előtt! Amen

Új emberiség...

Haldoklunk, lassan leáll a motor, nincs tovább!
A haldokló embernél nem született még gorombább.
Világunk tükrözi ezt az állapotot hitelesen,
De világunk recsegve-ropogva elmúlik hirtelen!

Mikor egy társadalom alapköve, a család szétmállik,
Akkor egy új rendszer alapja tisztán láthatóvá válik.
Ma egy szebb jövő alapja van szemünk előtt születőben,
Mára eljutottunk oda, hogy higgyünk a közeljövőben.

Jehova oktat, légy csendben, figyelj és tanulj!
Jehovát imádd, Őt keresd, Őt hívd oltalmadul!
Menedék Ő, ha segítségért mindig hozzá kiáltasz,
Menedéket nyújt, kérésedre biztosan jön válasz!

Örülj, ha meghív, szolgáld Őt hűségesen,
Örömöd teljes lesz és meglátod élesen,
Hogy miért kell másképp élned, másképp látnod,
Hogy megláthasd azt a boldog, szép újvilágot!

Türelem

Jól tudom én jó atyánk, milyen sokkal tartozunk mi Neked!
Állandóan megbántunk, de Te segítőn újra, s újra nyújtod kezed!
Törékeny, jó szóra nem hajló, önző teremtmények vagyunk!
Mégsem irányítod direktben, hogy mit tegyünk, hova tartunk...
Annyi minden rossz után, még mindig szeretetet sugárzol felénk,
Türelmed mélységét nem is képes felfogni emberi elménk.

Bocs...

Ma megint gondolat menésem volt, gyorsan le is jegyeztem azt a sok szót. Sajnos fel kell ismernem, ez mind-mind személyes, nem tartozik a nagyvilágra. Nagyon gyorsan le is fedtem a személyes verset - és ez mindig is így volt és lesz is -, mert csak kettőnkre tartozik...

Együtt...

Gondolatok száguldanak, felötlenek, majd végleg elmerülnek.
Szép emlék, melyet a feledés szitává omlaszt, részletei eltűnnek.
Jó érzés, bár már azt sem tudod, miről szólt igazán,
Titok ez, melyet elengedünk szépen, lazán.

De miért kiáltunk a feledett emlékfoszlányokért?
Miért rajongunk értük, mint fiuk a lányokért?
De miért érezzük hiányát annak, mi feledett?
Miért nem tudunk minderről mindeddig eleget?

Most szépen, csendesen fogjuk meg egymás kezét,
Figyeljük társunk minden egyes lélegzetét.
Most gondolkodjunk! Hát mit kér ez tőlünk?
Figyeljünk, a szeretet ne szaladhasson el előlünk!

Bármit megtennénk, bármit kérjen is Ő!
Bármit, a cél számomra mégis dicső...
Egy dallam, ami szavaidból cseng felém,
Egy dallam, melyet te sugárzol belém...

Ez vagyok, ennek kell lennem veled!
Ez vagyok, ki akarom tölteni életed...
Csalódnod kell, nem vagyok tökéletes!
Csalódnod kell? Megélni mindent érdemes...

Tanulságot levonni, gyökeret szaggatva,
Tanulságot érteni, akaratlanul is akarva...
Szerfelett jó érzés tudni a jót,
Szerfelett kedves szolgálni a mindenhatót.

Együtt, kéz a kézben, párban veled.
Együtt, velem éljed meg hosszú életed!
Csak sóvárgom én e lehetőséget önzőn,
Csak boldogságunk képeit féltve őrzöm.

Egy szó, és a fellegek közt repülünk,
Egy szó és mindig együtt ülünk.
Egy szó kér bebocsátást, dörömböl szívemen,
Egy szó, mit ő mond, hallom: "Kedvesem"!

Beleborzongok, egyedül csak veled élhetem ezt át!
Beleborzongok, az érzésbe, mely szívem hatja át, meg át.
Beleborzongok, hallva hangod dallamát,
Beleborzongok, érzeve hajad selymes, lágy illatát.

Ezek vagyunk mi, örzöm minden pillanatát,
Ezek vagyunk, várva ennek folytatását,
Mégis szeretni jó dolog, de veled akarom,
Mégis feléd, csak feléd nyújtom két karom.