Szeretném a jót...

Szeretném a jót, mit tanulok, de nem mindig teszek,
Szeretném örökké élni a csodás földi életet.
Szeretni egy dolog, de valamit tenni is kell érte,
Szeretni, meggondolni szavunkról, hogy sért-e!

Szeretni, csak ez ad értelmet igazán az életnek,
Szeretni és élvezni az isten általi védelmet.
A szeretet útja járható, csak akarnod kell,
A szeretettel a gyűlöleted útját hagyod el.

Ki szeret, az nem nézi a másik hibáit,
Ki szeret, az mindig, mindenhol jóra számít.
De szeretetünk elfedezhet sok-sok rosszat,
De szerethetünk-e mindig, örökké, naphosszat?

Igen, hisz ezért van meg bennünk ez a vágy,
Igen, az emberi szív alapvetően lágy.
Mégis a többség megkeményedik, míg felnő,
Mégis a vágy körbelengi, mint földet a felhő.

De tenni érte már sokuk semmit sem hajlandó,
De nem érti, az ember éppen e miatt lett halandó.
Fellázadt Ő egykor vakmerőn istene ellen,
Fellázadt és ebben segítette egy lázadó szellem.

Mi lett az eredmény? Látjuk körben mindenhol!
Mi lehetett volna? Azt megtudhatjuk a Bibliából.
Mi lesz majd? Ezt ne találd ki saját magad!
Mi lesz? Napjainkra erről már titok alig maradt.

De sokan nem hiszik el, mit előre megírtak,
De sokan minden szavát így, vagy úgy kifordítanak.
Azt hiszik, ha sokan mondják, akkor úgy is lesz!
Azt vallják a sok ember majd együtt valamit tesz.

De Armageddont el még együtt sem kerülhetik!
De ezt a tévhitet a tömegekben mégis elültetik.
Szeresd inkább felebarátod, mint önmagadat,
Szeresd Istent és meglátod, örök életet ad!

Mit jelent Istent szeretni úgy igazából?
Mit jelent ismerni valójában a Bibliából?
Nem elég tudni és használni az Ő Jehova nevét,
Nem elég szeretni mindenkinek a saját kedvesét!

Hisz felebarátod neked is minden ember!
Hisz tudjuk mindenkit nem mindenki kedvel!
Mégis ezt kéri tőlünk szavában kedvesen,
Mégis erre buzdít, ha igazán őt keresem.

Találd meg Teremtőnket, míg még nem lesz késő!
Találd meg szereteted és szavad nem lesz sértő!
Találsz majd hozzá sok szerető segítőtársat!
Találsz még akkor igaz reményt és nem légvárat!

Ha majd egy késői napon visszagondolsz döntésedre,
Talán eszedbe jut e néhány soros kis versike.
Akkor örömmel emlékezhetsz arra, mikor olvastad,
Ha szavát, kérését ezután mégis megfogadtad.

Tudom, tudod, már az újvilágra utaltam az előbb,
Tudom, szeretnél éni még sok-sok évvel később.
Tedd tehát, mit kérünk e vers soraiban is tőled!
Tedd félre a gőgöt, tanulj, hadd halljunk mi is felőled!

Hisz az lenne a jó, ha mindenki megváltozna...
Hisz akkor a föld igazán lakható hely volna!
Ezért buzdítunk, kérünk és tanítunk, ha lehet,
Ezért keressük fel otthonukban sokszor az embereket!