Ő régen szelíd, bár határozott hangon szólt.
Hangjára mégis, csak néhányuk szíve válaszolt.
Sok-sok jelt tett, tanított, gyógyított, érvelt,
Munkája lassacskán sok gyümölcsöt érlelt.
Most nekünk kell tennünk, mit mutatott akkor rég,
Utánozni, kötelességből végezni munkáját nem elég!
Szívedben kell, hogy érezd közelsége melegét,
Hogy sugározhasd mindenkire szeretete erejét.
Ő szelíd hangon nekünk is szólt: Légy a követőm!
Hívj másokat te is hozzám szelíden, kérlelőn!
De ha szeretet nincs benned, mit ér a munkád?
Annyit, mintha saját sírod ásva a földet túrnád!
Ha csak vasárnap végzed, s éled úgy az életed,
Az áldást szerinted jó szívvel kérheted?
Mert teljes szívvel végzendő szolgálat ez!
Mi sok örömöt és igazi boldogságot szerez!
Ő szelíd hangon szólt hozzám is, s hívott!
Egy kemény embert, ki önző. s hiú volt!
Sok hibámmal küszködve próbálom a jót tenni,
S mint mutatta, úgy és azon az úton menni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése