A lágy szellő gyengéden simogatja a képem,
A múlton merengve lassan lépdelek éppen.
A múlton merengve el- elszakadok a mától,
A lágy szellő által hűsített forró nyomorúságtól.
A lágy szellő felüdíti kitikkadt elmém, lelkem,
Lassan elmúlt felettem az idő, mit annyira szerettem.
Lassan elmúlt, most már itt is és ott is csak fáj,
A lágy szellő emlékeztet: Élni márpedig muszáj!
Ez a lágy szellő is a Te könyörületes adományod,
Felüdíti teremtményed, jó érzéssel tölt simogatásod.
Felüdíti teremtményed, hisz friss levegőt, jó illatot hoz,
Ez a lágy szellő illik ehhez a Te gyönyörű alkotásodhoz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése