Veszedelmet kiáltok!

Veszedelmet látok, veszedelmet a közelben...
Veszedelmet látok, okát keresd az emberben!
Súlyos bűnök terhelik az emberi családot,
Súlyos bűnök, még sem ássuk el a csatabárdot!
Nehéz lesz, bizony nagyon az árát elviselni,
Nehéz lesz, a vétek mindegyikünket terheli!
Talán, ha odafordulnánk teremtő istenünkhöz,
Talán messze űzné a csapást, mit még nyűgöz.
Figyelj rá, mert igazat mond, szava javadra válik,
Figyelj rá, hogy eljusson mindenki tudatáig!
Veszedelmet várok, bizony gyorsan jő már!
Veszedelmet kiáltok, mert az idő végére jár!
Sürget az idő, beszélnünk kell még róla!
Sürget az idő, hát hallgassatok a jó szóra!
Míg elmondhatjuk, addig türelmes jó atyánk,
Míg elmondhatjuk, addig figyeljen mindenki ránk!
Teher lenne ezt mind magunkban tartani,
Teher lenne a jó hírt nektek el nem mondani.
Jó hírt, hogy szebb, békésebb lesz a jövőnk,
Jó hírt, hogy ott visszatér fiatalos erőnk!
De veszedelmet jelent ez ennek a világnak,
De veszedelmet jelent azoknak, kiket kivágnak!
Belecsendül az ember füle, káprázik a szeme,
Belecsendül, aligha fogja fel teljesen a feje.
Mert hiába az a nagy haladás itt a földön
Mert hiába, e világ romjain új világ kell, hogy nőjön!
Még egy kicsiny idő és már túl is vagyunk rajta,
Még egy kicsiny idő, s a gonosznak nem marad magja!
Halálos a tánc, mit emberi családunk most jár,
Halálos a tánc, most ránk hirtelen pusztulás vár!
Veszedelem zörgeti harsogón létünk kapuit,
Veszedelem, melyre életünk most ajtót nyit!