Számodra, hogy mindegy mi van az helyes-e?
Hisz csak úgy élsz, bele a nagy semmibe.
Ha néha-néha komolyan gondolnál a jövődre,
Nem égetnéd a gyertya két végét ennyire.
Egy ember érdeklődik úgyis csak irántad,
És az te vagy, ezt az életet te kívántad.
Más önszántából neked semmit sem ad,
Csak ha van felette valami hatalmad.
Mi jó, mi szép, mi kedves számodra lehet,
Azt neked önerőből kell megszerezned.
Ebben a világban már nincs szeretet,
Mely a buktatókon átsegítene téged.
A szeretetet azt adni kell, tudjuk jól,
Mert ki csak kapni akar, az folyton harcol.
Kihűlt, elenyészett, vagy önmagáért lángol,
Pedig mindenki igényelné még valahol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése