Most beszéltem a bratyóval skype-on egy kicsit.
Mit mondott az fel egyáltalán nem vidít.
Szüleink elhunytak ugyanis egymás után gyorsan,
S ő belebetegedett ebbe súlyosan.
Egyedül maradt, úgy érzi nincs már társa sem,
S felrója nekem, én miért nem keresem?
Igaz, nejemet most műtötték rákkal,
S én is olyan volnék, mint a partra vetett hal.
Nem érdekel most semmi más engemet,
Csak újra egészségesnek lássam a nejemet.
Lesném a gondolatát is - ha tudnám,
Érte még az életemet is odaadnám.
Tudja jól mennyei Jó atyánk mindezt,
S ad erőt - s eszet is - hogy ezt érezd.
Ki kell bírni mindent, mi jön még ránk,
Nem érhet véget így az élettúránk.
Kaptunk is már reménységet, tisztát,
Nem írunk sérelmeinkről hosszú listát.
Inkább azt nézzük mi benne a jó, a szép,
Nem is lehetne megélni ezt másképp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése