Elménkbe adtad a vágyat az öröklétre,
S mi várakozva tekintünk Istenünkre!
Szívünkbe is adtál vágyat minderre,
S mi nem tekintünk a vak természetre!
Hogy olyat adhatott volna, mi lehetetlen?
Oly vágyat alkotott, melynek célja elérhetetlen?
Értelmetlen ember, ki ezt csak így elhiszi,
Hite Őt biztosan a rettegett sírba viszi!
Te, Jehova értelmet, s érzelmet adtál nekünk!
Hogy szeressük egymást és boldogok legyünk!
Te, Jehova adtál szellemiséget is az embernek,
Hogy szeressen téged, hogy háladalt zengjen nevednek!
Nincs olyan Isten, mint Te Jehova; jó atyánk,
Ki odafigyelsz, ki meghallgatod suttogó imánk!
Mély hálát érzünk, hogy hívtál, hogy oktatsz,
Mély hálát, hogy szebb jövőre reményt adsz!
Szeretetedből fiad életét adtad miértünk,
Értünk, kik kéréseddel ellentétesen éltünk!
Köszönjük, hogy mindennap gondoskodsz rólunk,
Köszönjük, hogy figyelembe veszed gyarló mivoltunk!
Oly jó, hogy megtaláltuk hozzád az utat,
Melyet a Biblia a lapjain keresztül mutat!
Szeretnénk mindig Hozzád hűségesen élni,
A gonoszságot igazságra felcserélni.
Megfogod kezünket és jó útra vezetsz,
Hátunk mögött állsz és kedvesen terelsz.
Nem kívánod, hogy bármelyikünk is elvesszen,
Inkább a világodban áldásokat élvezzen!
De ha valamikor mégis rosszat követnénk el,
Tudjuk, vigyázó szemed akkor is ránk figyel.
S ha igazán megbánjuk és mi rossz, elhagyjuk,
Te készségesen megbocsátasz, hogy veled haladjunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése