Miért Őt hibáztatjuk?

Miért vagyunk mi, emberek a kiválasztott faj?
És miért származik ebből mindig sok baj?
És miért nem teszünk ez ellen soha semmit?
Miért hibáztatja ezért mindenki az istenit?

Igen, az isteni lényt, ki nekünk életet adott,
Az isteni lényt, ki naponta felhozza ránk a napot,
Az isteni lényt, ki nekünk mindig csak jót akart,
Az isteni lényt, ki minket bölcsességével betakart.

Mégis mindig Őt hibáztatjuk, ha Mi hibázunk,
Mégis mindig Őt okoljuk, ha nem teljesül vágyunk.
Mégis mindig Ő az, ki magához hív bennünket,
Mégis MINDIG Ő AZ, ki megbocsátja bűnünket.

Ő, kit szavában Jehovának ismerhetünk meg,
Ő, ki ilyen embereket már nem sokáig tűrhet.
Ő, kinek szavára azonnal válaszol minden,
Ő, kiről beszélni kötelességünk híven.