Mindenfelől hallom e világ kakofon himnuszát.
Igyekszik teljesen elnyomni a hit igaz szavát.
A "majomtól származók" hasztalan próbálkoznak,
Nem lesz nyoma sem majdan mozgalmunknak.
Keresem a szót, mellyel meggyőzhetnélek,
Keresem, de változik, s elveszítelek félek.
Kedvem lenne otthagyni végre csapot-papot,
Kedvem volna, de te Jehova nem hagyod.
Nem hagyod, mert szeretsz mindannyiunkat,
Nem hagyhatod, mert tőled mindenki esélyt kap.
Mindenfelől hallom a világ zagyva hangját,
Igyekszik erősen mutatni az összhang látszatát.
De hiába törekszenek a békére-biztonságra,
Nem lesznek képesek válaszolni a háborúságra.
Nem hagyod, hogy ez még sokáig így menjen,
Nem hagyhatod, az ember kell, hogy bűnéért feleljen.
Mi lenne, ha ez körülöttünk més sokáig így tartana?
Mi lenne, ha a földi nagycsaládunk mindent felfalna?
Mi lenne, ha hagynád, hogy elpusztítsunk minden jót?
Mi lenne, ha lakkhatatlanná tehetnénk a föld bolygót?
Mindenfelől hallom a pénz, a pénz hangját,
Igyekszik mindenki megtölteni vele a két markát.
Mindhiába teszik, mijük van, azzal meg nem elégednek,
Nem lesz értéke szemükben temérdek sok pénzüknek!
Nem hagyod, hogy elpusztítsák, hisz megígérted,
Nem hagyhatod, mert sok-sok teremtményed félted.
Megmondtad, pusztulást hozol azokra, kik pusztítják a földet,
Megmondtad, s egyszer már a gonoszságot vízözönnel eltörölted.
Megmondtad, ezért számunkra biztos jövőt ígér a szavad,
Megmondtad, hogy földünket örökségül a szelídeknek adtad!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése