Hajdanán történt, egy távoli vidéken,
Élt két ember egy gyönyörű kertben.
Egy, csak egy dolgot nem tehettek meg,
Mindent megkaptak, mégis AZT kívánták meg!
Más tulajdonát, atyjukét, Istenükét,
Pedig Ő csak egy kis próbát kért.
Még belegondolva a szív is megfájdul,
Mi lett volna, ha ősanyánk előbb a férjéhez fordul?
Ádám akkor mit tett volna? Helyest-helytelent?
Tán még ma is láthatnánk a kertet: Édent!
Mennyire más lenne a földön úgy az élet,
Nem lebegne mindannyiunk feje felett ítélet!
De nem úgy történt, sőt sokkal rosszabb lett,
Nem keresik, nem becsülik semmire kegyedet!
Mégis értünk adtad fiad bűntelen életét,
Hogy élhessünk - napjainkban már ez a tét!
Elenyésző kisebbség, mely segítségül hív,
S e romlott világgal élet-halál harcot vív.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése